Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

                      A balatonlellei egyházközség története

 

Balatonlelle első írott emléke a Tihanyi Bencés Apátság alapítólevelében található, 1055-ből.

Az alapítólevél Római Szent Kelemen egyházáról beszél. Ez azt jelenti, hogy a lellei templom, ami bazilika rangban volt Szent Kelemen pápa tiszteletére lett felszentelve.

A bazilikáról nincsenek pontos értesüléseink, nem tudjuk ki, mikor és milyen stílusban építette, annyit azonban biztosan tudunk, hogy a bazilika a mostani templom helyén állt, mivel a helyét az alapítólevél pontosan meghatározza. Feltehető azonban, hogy Szent Cirill, ill. Szent Metód építtette, hiszen ők hozták a vértanú pápa földi maradványait Görögországból (865/866).

Mindez azt jelenti, hogy Lellén már a honfoglalást (896) megelőzően jelen volt a kereszténység.

A bazilikát még 1426-ban is említik a források, később azonban nyoma veszik, minden valószínűség szerint a török hódoltság (1526-1686) idején pusztult el, a faluval együtt.

1720-ban Lelle már a látrányi plébániához tartozik, és sárból épített temploma volt. A lelleiek a török kiűzése után (1686), amennyire anyagi lehetőségük engedte templomépítésbe kezdtek. 1756-ban építettek helyére téglatemplomot. Erről már bőven maradtak fenn dokumentumok. A templomot többször átépítették a századok során mindig fejlesztve, szépítve, ám végül 1943-ban elbontották, mivel Lelle fejlődése megkívánt egy új, jóval nagyobb templomot.

1921 Az ősi alapítású plébánia hosszú küzdelem után ismét önállósodik Látránytól.

A II. világháború közepén (1943) Balatonlellén, az egykori bazilika helyén elkezdődött a harmadik kőtemplom,- mely az elsőhöz hasonlóan építészetileg szintén bazilika- építése.

A terveket Árkay Bertalan a „római iskola” kiemelkedő magyarországi képviselője készítette.

A templom 35 m hosszú, 17 m széles, belmagassága 9 m. A torony, amit csak 1972-ben fejeznek be 28 m magas.  A templomban található még egy altemplom kriptával, ahol az egyházközség 2009-ben urnatemetőt hozott létre, ill. két kápolna: Hősök kápolnája a világháborúkban elesett katonáknak állítván emléket és a Lourdes- i kápolna a torony alatt.

A templom művészi alkotásokba meglehetősen gazdag: a szószék, a tervező Árkay Bertalan feleségének, Sztehló Lilinek az alkotása, melyen Jézus, mint Jó Pásztor van ábrázolva, ill. a négy evangélista a szokásos attribútumaikkal. 

A bal oldali mellékhajó Szent Anna oltárképét a nemzetközileg ismert Molnár C. Pál festette. Már a második templomban is volt Szent Anna tiszteletére oltár szentelve, annak emlékére, hogy 1855-ben kolerajárvány pusztított a faluban és, amely Szent Anna napján (július 26.) szűnt meg. A jobb oldali mellékhajó Jézus Szíve oltárkép Prokop Péter alkotása, miként a tabernákulum alatt lévő mozaik is.

A szentélyben látható oltármozaik Somos Miklós műve. Felső részében a Szentháromság - a templom a Szentháromság tiszteletére lett felszentelve, a második templomhoz hasonlóan – a Boldogságos Szűz Máriával. Alul, pedig a fentebb már említett Szent Cirill, Metód, ill. Szent Kelemen pápa, mögöttük Cirill és Kelemen temetkezési helye a római San Clemente di Roma bazilika körvonalai.

A stációk Pándi Kiss János alkotásai.

 1953 a Lourdes- i kápolna oltárképének elkészülte szintén Sztehló Lili műve. Ebben az évben készül el a Pieta restaulása, mely az előtérben látható és a templom legértékesebb műtárgya, mely a XVII. sz.- ból való.

1985 Wetter kardinális felszenteli a színes üvegablakokat. Alkotóik: Sztehló Lili, Pleidell János, ill. Bajcsy Lajos.

1998 Meszlényi János munkái: Szent Rita, - az előtérben látható, ill. Szent Antal és Szent Teréz szobra az üvegajtó mellett a főhajóban.

1998. augusztus 9- én történik meg a templom ünnepélyes konszekrációja Őexcellenciája Karl-Joseph Rauber pápai nuncius által.

2009 márciusában templomunkat műemlékké nyilvánították.